Coachként gyakran találkozom felnőttekkel, akik keresik a helyüket, küzdenek az önbizalmukkal és nehezen döntenek.
Az önismeret nem felnőttkorban kezdődik. Már egészen kicsi korban elkezd formálódni, minden egyes kérdéssel, beszélgetéssel, meghallgatással.
Mit jelent az önismeret egy gyermek életében?
Nem elemzést, nem „fejben levést”. Sokkal inkább kapcsolatot önmagával. Azt, hogy a gyermek:
Ez az a belső tér, ahol biztonságban van. Ahol nem kell tökéletesnek lennie.
Az önismeret az önbizalom alapja
Az a gyermek, aki kap teret arra, hogy megismerje magát, nem kívülről várja a megerősítést. Tudja, hogy értékes akkor is, ha hibázik, ha épp bizonytalan, vagy ha másképp gondolkodik, mint a többiek.
Ez a fajta önbizalom nem hangos – hanem stabil.
Érzelmek – ellenség helyett útmutatók
A gyermekek érzései nem problémák, hanem üzenetek. Az önismeret segít abban, hogy egy gyerek ne elnyomja, hanem megértse, mi történik benne. Így tanulja meg, hogy az érzések jönnek-mennek, és kezelhetők. Ez az érzelemszabályozás hosszú távon rugalmasságot ad – ami az egyik legfontosabb életkészség.
Kapcsolódás önmagamhoz, kapcsolódás másokhoz
Ha egy gyermek kapcsolatban van önmagával, könnyebben kapcsolódik másokhoz is. Tud határokat húzni, kiállni magáért, és empatikusan jelen lenni.
Egy kérdés, ami végig kíséri az életet
Gyermekkorban az egyik legfontosabb kérdés így hangzik:
„Ki vagyok én, és rendben van-e úgy, ahogy vagyok?”
Amikor erre igen a válasz, abból később tudatos döntések, hiteles célok és belső motiváció születik.
Hogyan támogathatjuk ezt felnőttként?
Coach szemmel a legfontosabb eszközök meglepően egyszerűek:
Nem kell kész válaszokat adnunk. Néha az is elég, ha teret tartunk.
Az önismeret gyermekkorban nem cél, hanem folyamat. Egy belső iránytű, amely egész életében segíti majd a gyermeket eligazodni – akkor is, amikor mi már nem fogjuk a kezét.
